A 70 évvel ezelőtti vérengzések áldozataira emlékeztek meg november 2-án a szabadkai Zentai úti temető ’44-es parcelláján. Az elmúlt évben ellopott Vergődő madár helyére új szobor került. A kegyeletadó megemlékezés a szobor megszentelésével kezdődött, majd szavalatok hangzottak el, és egy siratóének. Ezek után Aleksandar Vučić, Szerbia miniszterelnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta, hogy egy hétéves kislány is áldozatul esett, és ez a tény azt erősiti meg, hogy itt ártatlan emberek estek áldozatul. Maglai Jenő polgármester elmondta, hogy ezt a második Vergődő madár-szobrot büszkén állítottuk újra, hogy a mártír halottjainknak méltó kegyeletet adhassunk.
Szabadka önkormányzata 1994 óta szervez ezen a napon megemlékezést, melyen nagy számban vesznek részt az áldozatok hozzátartozói és a város polgárai, a politikai pártok és a civil szervezetek elhelyezik koszorúikat. A Paulinum Gimnázium tanulói az önkormányzat felkérésére magyar, illetve német szavalattal róják le kegyeletüket. Ebben az esztendőben Rudinski Bogdán negyedik osztályos tanuló mondott szavalatot.
Mindenszentek ünnepén és Halottak napján szinte nincs olyan keresztény ember, aki ne keresné fel szerettei síremlékét, vagyis a temetőket. A keresztény ember számára a temető nem az elmúlást és a megsemmisülést jelképezi, hanem egy új élet kezdetét. Keresztény katolikus hitünk alapja ugyanis a feltámadásba vetett hit, amely mintegy felételezi e földi életből való távozásunkat, de nem a megsemmisülésbe, hanem a mennyek országába. A halállal életünk „megváltozik, de meg nem szűnik, és amikor halandó testünk enyészetnek indul, lelkünket a mennyben örök otthon várja” - imádkozza és vallja az Egyház, amely reményt ad minden hívő embernek, hogy a „túloldalon” , nemcsak a Feltámadott Úrral lehetünk majd közösségben és örök boldogságban, hanem elhunyt hozzátartozóinkkal is. A sírhelyek felkeresése ezt a hitet és az örök élet utáni vágyat élteti bennünk. Elhunyt szeretteink emlékét őrizni kell, hiszen sokat köszönhetünk nekik, nekik, akik előttünk járták végig az élet útját. Az elmúlt héten a paulinisták is ilyen lélekkel mentek ki a szabadkai Bajai úti temetőbe, ahol dr. Czékus Géza biológiatanárunk megmutatta azon szabadkai híres emberek sírjait, akik sokat tettek nemcsak a városért, hanem a nemzetért és keresztény értékeink fennmaradásáért is. Az elhunyt lelkipásztorok és szemináriumi elöljárók sírjainál imádkoztunk, hogy a Jóisten adjon nekik örök nyugodalmat és békességet. Requiescant in pace (nyugodjanak békességben).